Az emberiség álma, hogy átvészelje a csillagközi utazás évszázadait és évezredeit, a kriogén űrbárka gondolatában ölt testet. A videó több nézőpontból vizsgálja ezt a koncepciót: miért lehet szükséges hosszú ideig tartó, felfüggesztett állapotban tartani egy űrhajó teljes legénységét, és milyen technikai, biológiai és pszichológiai kihívásokat jelenthet egy ilyen vállalkozás?
Felmerülnek biológiai kérdések a fagyasztás és kiolvasztás folyamataival kapcsolatban. Megismerhetjük, miként oldotta meg a természet a kriobiológia problémáit egyes állatok esetén, és hogyan próbálja az emberiség utánozni ezt a csodát szintetikus módszerekkel: vitrifikáció, nanotechnológia, mesterséges intelligenciával támogatott sejtreparáció vagy éppen a test belsejéből kiinduló radioaktív károsodás elleni stratégiák formájában.
A műszaki részletek sem maradnak ki: milyen mérnöki megoldások segíthetnének megmenteni a hibernált embereket és magát a hajót az űr rideg valóságában, miközben az automatizáció és a mesterséges intelligencia szerepe is előtérbe kerül. Egy hibernált legénység „bárkájának” hosszú távú fenntarthatóságához hogyan biztosítható a karbantartás, az energiaellátás, és miként kezelhetők a károsodások?
Komoly etikai és identitásbeli dilemmák is felmerülnek: fennmarad-e a személyazonosság évszázadokon, évezredeken át? Mi történik, ha a felébresztett utasok számára már ismeretlen társadalomba csöppennek vissza? A fagyasztás az időutazás egy formájává válik, de mivel jár mindez érzelmileg, kulturálisan és jogilag?
Elszórtan szóba kerülnek alternatív „időlassítási” módszerek is: relativisztikus utazás, gravitációs idődilatáció, vagy távoli (jelenleg még csak elméleti) stázismezők ötlete. Az elméleti alapok mellett a videó végig kérdéseket vet fel és gondolkodásra késztet: meddig őrizhető meg a biológiai és lelki integritás, és milyen emberi, társadalmi következményekkel járhat mindez?
