London lakbérei az egekben járnak, ezért sokan radikálisan eltérő életmódokat választanak, hogy a városban maradhassanak. A lakhatási válság kreatív megoldásokra ösztönzi a fiatalokat és idősebbeket egyaránt, és mindenkinek más a stratégiája arra, miként lakható be egy négyzetméterekben szűkös, ám kifejezetten drága város.
Egyesek újraértelmezik, mit jelent az otthon: az egyik szereplő egy konténerből kialakított lakásban, míg egy másik egy csatornán horgonyzó, házilag átalakított csónakban talál menedéket. Felmerül a kérdés: megéri-e lemondani a kényelemről a városi élet inspiráló pezsgéséért cserébe?
Mások apró, de jól szervezett mikrolakásokban élnek, ahol minden szeglet okosan kihasznált, az élet minimalista értékei pedig háttérbe szorítják a tér luxusát. Az ár–érték arány, a közösségi érzés és a helyszín közötti választás mindennapi dilemmává válik Londonban, miközben minden lakó saját történetével és motivációjával színezi az urbánus tapasztalatot.
A város sokszínűsége a lakáskultúrában is tükröződik: különféle identitások, származások és életutak találkoznak ugyanazzal a kihívással. Vajon a kreativitás és a rugalmasság elég lehet ahhoz, hogy a londoni álom elérhető maradjon?
