Két egészségügyi szakértő mélyen belemerül a kreatin témájába, amely egyre több figyelmet kap nemcsak sportolók, hanem nők körében is, különösen a perimenopauza idején. Részletesen áttekintik, hogy a kreatin milyen szerepet tölt be a szervezet energiaellátásában, hogyan szintetizálja azt a test, illetve hogy mely élelmiszerek tartalmaznak jelentős mennyiséget.
Foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a kreatin kiegészítők mennyire hasznosak, és kinek érdemes egyáltalán ilyeneket fogyasztani. Kitérnek az utóbbi évek kutatási hullámára, amely a kreatint nemcsak izomerő-növelőként, hanem a kognitív funkciókra, menopauzális tünetekre vagy akár csontritkulásra ható szerként is vizsgálta. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy ezek a tanulmányok rendszerint nagyon kis létszámúak, kétes minőségűek, és gyakran összeférhetetlenségek terhelik őket.
Felvetik annak lehetőségét is, hogy a kreatin szedésének lehetnek kockázatai, például a rák terjedésével összefüggő laboratóriumi eredmények, vagy ritkább, de komolyabb mellékhatások, mint a veseproblémák. Egyben reflektálnak arra a népszerű közvélekedésre is, miszerint a kreatin szedése mindenkinek ártalmatlan és hasznos lehet, különösen időskorban vagy agyműködési problémák esetén – ezt azonban az adásban árnyalják, és kérdésként hagyják nyitva.
A beszélgetés során megvitatják, mennyire fontos a megfelelő táplálkozás és az orvosi konzultáció, ha valaki pótlást fontolgat. Kiemelik, hogy különösen bizonyos élethelyzetekben – például vegetáriánus vagy vegán étrend mellett – érdemes alaposan mérlegelni a lehetőségeket. Olyan társadalmi jelenségekre is rávilágítanak, mint hogy napjainkban „divattá” vált a kreatin különböző célú használata nőknél is, miközben egyértelmű, széles körű bizonyítékokat továbbra sem sikerült felmutatni számos állításhoz kapcsolódóan.
