Az összefoglalóban öt hatalmas, közpénzzel finanszírozott infrastrukturális beruházás sorsát követhetjük nyomon világszerte. A hangsúly azon van, milyen elképesztő nehézségekkel, költségtúllépésekkel és váratlan akadályokkal szembesülnek ezek a projektek a tervezéstől a megvalósításig.
Bemutatásra kerül Nagy-Britannia legnagyobb nukleáris energiát előállító erőművének, a Hinkley Point C-nek a története, amely példátlan mérnöki kihívásokon és környezetvédelmi konfliktusokon keresztül halad. Milyen kompromisszumokra kényszerül egy ország, ha teljesen új technológiákat kell honosítania?
A New York-i Second Avenue metró bővítése mutatja, hogyan torpanhat meg egy száz éve tervezett projekt a városi környezet logisztikai, technológiai és finanszírozási akadályai miatt. Közben a digitális menedzsment rendszerek szerepét és a városi életvitelre gyakorolt hatását is érinti a narráció.
Berlin új fő repülőtere, a Brandenburg Airport, a bürokrácia, szakmai ellentétek és félresikerült menedzsment tanmeséjévé nőtte ki magát. Miként derülhet ki egy szimbolikus projekt során, hogy az ideálok hogyan mehetnek szembe a valósággal, és milyen társadalmi következményeik lehetnek egy több évtizedes csúszásnak?
A brit HS2 gyorsvasút összetett politikai, gazdasági és társadalmi dilemmáit tárja fel, bemutatva, milyen nehéz eldönteni, hol a határ a lépték, a költségek, a hozamok és a lakossági érdekek között egy ilyen gigaberuházás esetén. Felmerülnek olyan kérdések, mint: meddig érdemes folytatni egy projektet, ha a kezdeti célok teljesítése az évek során elhomályosul?
Végezetül a kaliforniai gyorsvasút története rávilágít arra, hogyan csúszhat évtizedeket egy ígéretes beruházás az amerikai infrastruktúra-fejlesztés sajátos politikai, kulturális és pénzügyi korlátai miatt. Felveti: sikerülhet-e áttörni az autó- és repülőbarát közlekedési kultúrát, illetve miért olyan nehéz a magán- és közszféra együttműködése az USA-ban?
