A legújabb NATO-döntés nyomán az európai országok előtt jelentős védelmi kiadások növelése áll a középpontban. A célkitűzések alapján a tagállamoknak GDP-jük 5%-át kellene biztonságra és védelemre fordítaniuk 2035-ig, ami alapvető költségvetési kihívásokhoz vezethet – különösen, mivel a legtöbb európai ország már most is jelentős hiánnyal és adóssággal küzd.
A finanszírozás lehetőségeit boncolgatva felmerül a közös uniós hitelfelvétel gondolata, amely nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdéseket is felvet. A korábbi gazdasági válságok tapasztalatai, az adóemelések és megszorítások politikai kockázatai, valamint a lakossági ellenállás miatt egyre sürgetőbb a közös cselekvés, de az is nyilvánvalóvá válik, hogy a tagállamok mozgástere beszűkült.
Történelmi példák alapján a közös adósságvállalás sokszor mélyebb politikai szövetségekhez vezetett. Az amerikai és német példák említésével felmerül a kérdés, vajon az EU is egy szorosabb föderális unió felé sodródik-e a válságok kényszere miatt.
Mindeközben Európa és a világ politikai válságai is megjelennek, az Egyesült Államok háttérbe szorulása és az új világrend kialakulása további bizonytalanságokat vet fel, amelyre a magazin aktuális száma is kitér.
