Az Apollo-asztronauták meglepő felfedezése óta a bolygónk kísérőjének eredete az egyik legnagyobb tudományos rejtély. A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a holdi és földi kőzetek összetétele egészen hasonló, mintha a két égitest ikertestvér lenne.
Más bolygók holdjai azonban teljesen eltérő anyagokból állnak, mint a bolygóik, így felmerül a kérdés: mi történt a Naprendszer hajnalán, ami a Földön és a Holdon ilyen mértékű hasonlóságot eredményezett?
A fiatal Naprendszerben elképzelhetetlen ütközések és káosz uralkodott, ahol kisebb és nagyobb égitestek ütköztek, szétrobbantak, majd újra összeálltak. Földünket is számtalanszor érte becsapódás, köztük egy, amely mindent megváltoztatott: egy Thea nevű ősi protoplanéta gravitációs pályája keresztezte a miénket.
A népszerű elmélet szerint Thea egy oldalról ütközött a Földdel, anyagot sodorva az űrbe, amelyből a Hold született. Csakhogy az elmélet problémás, hiszen minden bolygónak megvan a saját kémiai ‘szósza’, de a Hold receptje kísértetiesen hasonlít a Földére. Új kutatások szerint talán nem is csak egy érintőleges ütközés történt: lehetséges, hogy Thea szinte frontálisan csapódott belénk, példátlanul intenzív energiafelszabadulást okozva.
Egy ilyen katasztrófa sosem látott állapotot idézhetett elő – egy óriási izzó anyagfelhőt, azaz szinesztiát –, amelyből mindkét égitestünk egyszerre kondenzálódhatott. Vajon valóban így keletkeztek a Föld és a Hold ikerkompozíciói, és mennyire közös az útjuk? A kutatókat ma egy újabb kérdés is izgatja: ha eredetük ennyire közös, vajon a Holdon is kialakulhattak-e az élet csírái?
