Közép- és Kelet-Európában meglepően intenzív napenergia-robbanás zajlik, amelyben Magyarország és Litvánia nemzetközi szinten kiemelkedően teljesít. Ezek az országok a napenergia arányát tekintve a világelsők között vannak, miközben hazai rekordokat is döntenek e megújuló forrás hasznosításában.
A régióban az átalakulás a 2010-es években gyorsult fel igazán, amikor több országban is jelentősen nőtt a napelemes áramtermelés. Lengyelország példája jól mutatja ezt: ott a széntől és az importált energiától való függőség gyorsan csökken, miközben a lakossági napelem-telepítésekhez állami támogatások párosulnak, így a háztartások számára is vonzó alternatívává váltak a fotovoltaikus rendszerek.
Az energiapolitikai függetlenség egyre fontosabb tényezővé vált, különösen Oroszország energiaimportjával kapcsolatban. Egyes államok, így a balti országok, teljesen leváltak az orosz hálózatról, és átalakították rendszereiket a zöld áram arányának növelésére. Ezzel párhuzamosan kiemelt jelentőségűvé vált az akkumulátor-technológia fejlesztése és a nagyobb léptékű hálózati energiatárolás. Ennek üteme azonban több országban elmarad a napelemes beruházások gyorsaságától, ami hosszabb távon kihívásokat szülhet.
A történet tehát a napenergia fellendüléséről, geopolitikai kihívásokról, energiafüggetlenségről, illetve az infrastruktúra fejlesztésének fontosságáról szól. Bemutatásra kerül, hogy minden ország sajátos utat jár be a fenntartható áramtermelés felé, különböző gazdasági, politikai és technológiai akadályokat leküzdve.
