Rég nem látott magasságokat értek el az üzemanyagárak az Egyesült Államokban: az országos átlag meghaladta a 4 dollár/gallon szintet, ami négyéves csúcsnak számít. Az elemzők rámutatnak, hogy ez pszichológiai határ sok amerikai család számára, hiszen az árak ugrásszerű drágulása jelentős anyagi terhet ró a lakosságra.
Az olaj világpiaci ára is rekordokat dönt: a West Texas Intermediate és a Brent is évek óta nem tapasztalt magasságokba szökött. A bizonytalanság fő oka a Hormuzi-szoros lezárása a közel-keleti konfliktus miatt, amely sosem látott ellátási zavarokat idéz elő – a történelmi tapasztalatoknál is súlyosabbakat.
Szakértők megszólalásaiból kiderül, hogy az üzemanyagárak további emelkedésére is reális esély van – egyes elemzések 200 dollár/hordó körüli olajárral és akár 7 dolláros gallononkénti benzinárral is számolnak, ha a válság elhúzódik. A piaci szereplők már nem bíznak a gyors politikai megoldásban, és tartanak tőle, hogy a magas árak akár évekre is velünk maradhatnak.
Az üzemanyagdrágulás nemcsak a benzinkutaknál érzékelhető, hanem számos más szektorban is, hiszen a szállítási és áruszállítási költségek is nőnek. Az áremelkedés láncreakcióban érezteti hatását világszerte, és különösen azokra az országokra is kiterjed, amelyek nagyban függenek a közel-keleti energiaforrásoktól.
Felszínre kerülnek az energiapolitikai kérdések is: az USA energiafüggetlenségére tett törekvései, valamint a politikai döntéshozók hozzáállása (például a Hormuzi-szoros újranyitásának stratégiája) egyaránt központi témává válik. Az is felmerül, hogy milyen felelőssége van az USA szövetségeseinek a jelenlegi helyzet kezelésében.
