A Közel-Keleten zajló feszült helyzet középpontjában Irán áll, ahol a belső káosz kockázata súlyos következményekkel fenyegeti az egész térséget. A régió országai attól tartanak, hogy a konfliktus túlmutathat Irán határain, magával rántva a szomszédos államokat is.
Energiaárrobbanás, menekülthullám és akár gazdasági összeomlás is fenyegethet, ha az Irán körüli bizonytalanság tovább fokozódik. Ez a helyzet nemcsak az ellenállási zónákban okoz feszültséget, hanem a korábban nyugodt és prosperáló Öböl menti országok nyugalmát is megingatja.
Különösen izgalmas kérdés, hogy az Öböl-országok sikeres stabilitási modellje mennyire életképes továbbra is egy, a régió egészét veszélyeztető konfliktusban. Az eddigi biztonságot részben az USA katonai védőernyője biztosította, de most felmerül: elegendő lesz-e ez a jövőben is?
A háttérben diplomáciai, katonai és gazdasági együttműködések zajlanak, miközben Izrael és arab szomszédai közös kihívásokkal néznek szembe – legyen szó az iráni fenyegetésről vagy a térséget összekapcsoló védelmi rendszer működéséről.
Az Egyesült Államok szerepvállalása is kérdések elé állítja a világot: mi mozgatja a döntéshozókat, meddig vállalnak kockázatot, és miként próbálnak történelmet írni egy megosztott, instabil térségben?











