A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 23 perc

Kötélpályás közlekedés: latin-amerikai siker vagy globális lehetőség?

A kötélpályás városi közlekedés forradalmasította a tömegközlekedést Latin-Amerikában. De lehet-e sikeres máshol is ez az egyedülálló modell?

La Paz, Bolívia fővárosa egyedülálló városi közlekedési hálózatot hozott létre: a városi drótkötélpálya-rendszert, amely teljes egészében felvonókból áll. Más latin-amerikai nagyvárosokkal összehasonlítva La Paz hálózata különösen fejlett, ami a város meredek, szabdalt földrajzának, valamint a pénzügyi korlátoknak köszönhető.

A városi felvonórendszer egyik nagy előnye, hogy gyorsan kiépíthető, olcsóbb a vasúthoz vagy BRT-hez (Bus Rapid Transit) képest, és minimális területi beavatkozást igényel. Műszaki megoldásai, mint a lecsatolható fogantyús fülkék, biztosítják a gyors utascserét és a megbízható működést még nehezen beépíthető területeken is.

Felmerülnek ugyanakkor korlátok is: a rendszer kapacitásánál fogva egyszerre kevesebb utast tud elszállítani, mint egy metró vagy vonat, ráadásul az üzemeltetés és karbantartás is kihívásokat rejteget a folyamatos használat miatt. Más városok, például Medellín, Caracas vagy Párizs is tovább bővítették ezt a közlekedési formát, változó sikerrel.

A videó rámutat arra is, hogy a kötélpályás rendszerek miért lehetnek jó megoldások éppen azokban a városokban, ahol a földrajzi akadályok, a sűrű autóforgalom vagy a pénzügyi lehetőségek behatárolják a megszokott tömegközlekedési alternatívákat. Más példák – mint a londoni vagy bresti kötélpálya – azt mutatják be, hogy nem mindenhol éri meg ilyen beruházásba fogni. De vajon kinövi-e magát a gondolarendszer világszinten is a közösségi közlekedés komoly alternatívájává?