Nicolaus Copernicus élete során egyszerű klerikusnak tűnt, akit katolikus hite és csendes tudományos érdeklődése jellemzett. Mégis, személyes élete, például a háztartásában élő Anna Schilling miatt is pletykák tárgyává vált, ami egyházi felettesei előtt is magyarázkodásra kényszerítette.
Azonban az igazi felfordulást nem magánélete, hanem tudományos elképzelései okozták. Felmerül a kérdés, hogy miként juthatott egy középszerűnek tűnő, egyszerű háttérből származó ember – akinek sem obszervatóriuma, sem korszerű eszközei nem voltak – olyan gondolatokra, amelyek alapjaiban kérdőjelezték meg az addigi világképünket.
Kopernikusz elutasította a majd’ 1500 éve tartó geocentrikus modellt, és felvetette, hogy a Nap áll a világegyetem középpontjában. Ez az elképzelés szent és tudományos tekintélyeknek egyaránt ellentmondott, felvetve a kérdést: lehetséges-e végigvinni egy ilyen radikális gondolatot egyházi és társadalmi nyomás alatt?
Kiemelt szerepet kapott Rheticus, az ambiciózus matematikus, aki elhatározta, hogy világgá kürtöli Kopernikusz forradalmi elképzeléseit. A történet megmutatja, mennyi jelentőséggel bír az, amikor valaki felismeri egy újító ötlet nagyságát, és hajlandó harcolni érte a tudományos világban.
A videó többek között azzal is foglalkozik, hogyan kezelte Kopernikusz és támogatói a viszonyt a vallási hagyományok, a korabeli tekintélyek – mint Luther Márton vagy Ptolemaiosz – elvárásai és a tudományos igazság keresése között. Felvetődik a kérdés: miként lesz egy ötletből világnézetformáló erő?
