1978 áprilisában Afganisztánban egy marxista-leninista párt megdöntötte a korábbi rendszert, és ezzel megalapította a Demokratikus Afganisztáni Köztársaságot. Ez az esemény globális döbbenetet váltott ki, hiszen Afganisztán hosszú történelme valamennyi hódítója után egy időre stabilizálódni látszott.
Az ország földrajzi elhelyezkedése, etnikai sokszínűsége és történelmi decentralizációja különösen bonyolulttá tette az egységes kormányzás kérdését. A gazdaságot évtizedeken át az elmaradott mezőgazdaság és a külföldi segélyek tartották fenn, mivel az elmúlt évszázadok háborúi elpusztították az infrastruktúrát és az öntözőrendszereket.
A XX. század közepétől Afganisztán a nagyhatalmak játszóterévé vált; a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal egyaránt szoros, ám ingatag kapcsolatot tartott fenn. Az etnikai csoportok közötti feszültségek és a gazdasági problémák politikai válságokat, társadalmi mozgolódásokat és több kormányváltást eredményeztek.
A politikai reformok, a szocialista és iszlámista mozgalmak megjelenése, valamint a szomszédos országokkal — különösen Pakisztánnal — fennálló konfliktusok újabb kihívásokat hoztak. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy belső és külső nyomás egyaránt formálja az ország sorsát.
Mitől volt sikeres a kommunisták hatalomátvétele egy olyan országban, ahol a gazdasági fejlődés, a társadalmi modernizáció és a hagyományos hatalmi viszonyok egyaránt korlátokba ütköztek? Hogyan alakultak ki azok a törésvonalak, amelyek az országot később hosszú polgárháborúba sodorták? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot a videó.
