Puerto Valdivia városa evakuálás alatt áll, mert Kolumbia legnagyobb gátja katasztrófa szélére került. Az Ituango-gát mögötti hatalmas víztározó több millió ember életét és lakhelyét veszélyeztetheti, ezért 25 000 embernek kellett menedéket keresnie.
Az infrastruktúra-fejlesztés zászlóshajója modern mérnöki bravúrnak ígérkezett, amely az ország energiafüggetlenségét is elősegítette volna. A projekt azonban több szempontból kihívásokkal nézett szembe: bonyolult földrajzi és geológiai viszonyok, társadalmi feszültségek, valamint korrupciós vádak nehezítették a megvalósítást.
A területen élő közösségek már korábban is instabilitással és erőszakkal küzdöttek, így az építkezés és a tervezett vízszabályozás társadalmi szempontból is kényes témává vált. A gát műszaki problémáinak előzményei között szerepel a folyó elterelése és a hegyekbe vájt alagutak, amelyekben kompromisszumos technikai megoldásokat alkalmaztak.
Az eseménylánc drámai fordulatot vett, amikor az egyik elterelő alagút összeomlott, aminek következtében egy teljes város vált kísértetjárta helyszínné. Mérnöki, pénzügyi és politikai döntések együttes hatása számtalan kérdést vet fel a nagy léptékű infrastrukturális beruházások felelősségéről és kockázatairól.
