Ez a dokumentumfilm a német és más európai országok gyarmati múltjának zavarba ejtő és sötét fejezetébe vezeti be a nézőit. A történet egy belga piacon indul, ahol valós emberi koponyák szabadon eladók – köztük akár több száz éves afrikai, új-guineai vagy más gyarmati eredetű példányok is feltűnnek.
A készítők feltérképezik, hogyan működik ma is ez a bizarr kereskedelem: mik a piac szokásai, honnan származhatnak a maradványok, és mennyire bizonytalan, hogy törvényes-e a kereskedésük. Az árusok és gyűjtők részben kínosan kitérő, részben cinikusan őszinte válaszokat adnak a gyarmati eredet kérdéseire – gyakran említik a koponyák ‘tudományos’ vagy ‘etnológiai’ értelmét, de elismerik a brutális múltat és a rasszista motivációkat.
A film rálátást nyújt a régi gyarmati zsákmányok útjára: hogyan kerültek több ezer koponya európai múzeumokba, gyűjteményekbe, magánházakba, és hogy ezek megszerzése sokszor együtt járt erőszakkal, háborús bűnökkel vagy akár népirtással is – például Namíbiában vagy Kamerunban. Német, kameruni, tanzániai megszólalók beszélnek arról, hogyan keresik még mindig saját vagy közösségük elődeinek maradványait.
A film bemutatja, hogy a koponyák piaca ma már részben a közösségi médián és online aukciókon zajlik. Modern kereskedők, aukciósházak, sőt családi örökségek is megjelennek, és szó esik a visszaszolgáltatás nehézségeiről – sok ország és közösség, különösen Afrikában vagy Új-Guineában, még mindig várja ősei visszatérését.
A film felkavaró kérdéseket vet fel: hogyan kerülhetnek még mindig magángyűjteményekbe emberi maradványok a gyarmati idők bűneiből? Lehet-e ezt törvényesen végezni? Mit jelent mindez a kiszolgáltatott közösségeknek – és a történelmükkel szembenézni képtelen európai társadalmaknak?