Az összeállítás elindul a hangszóróipar egyik legismertebb, mégis megosztó szereplőjének, a Klipsch márkának kritikájával, külön kiemelve a marketing-orientált megközelítésüket és a vásárlói sztereotípiákat. Rámutat arra, hogyan pozicionálják a hangszórókat felsőkategóriás termékként, miközben a valódi hangminőség gyakran háttérbe szorul a látványos paraméterek javára.
Az elemzés központi témája a Klipsch RP-600MII hangfal. A szerző összehasonlítja ezt a modellt a hasonló árkategóriában ajánlott ELAC Debut 3.0 6.3 típussal, kiemelve, hogy a Klipsch gyakran magasabb áron kerül forgalomba, de most akciósan volt beszerezhető.
Részletesen bemutatásra kerül a hangsugárzó felépítése: prémium kinézet, minőségi kötőelemek, különleges felületkezelés, valamint a cég által védjegyzett technológiák és elnevezések (például Tractrix horn, Cerametallic membrán).
A szerző hosszasan teszteli a hallottakat – említve több zenei példát (pl. Diane Bish, Rebecca Pidgeon) és különböző műfajokat –, miközben kitér a hangszín, basszus és a közép- és magas hangok arányaira, a hangszínpad méretére és a torzítás mértékére is. Egyes műsorrészekben a klasszikus Klipsch „mosolygós” hangképet hiányolja, máskor viszont dicséri az egyenesebb és simább karaktert.
Felmerül a kérdés, mennyire igazságos az elvárás a márkával szemben, illetve hogy ez a típus mennyire illeszkedik a korábbi Klipsch modellek hangzásvilágához. Megemlítésre kerül az igény szubwooferre nagyobb helyiségekben, valamint a hangfal teljesítménye különféle hangerőszinteken és szobai akusztikai környezetben.
Az összegzés előtt szó esik még a vételár és teljesítmény arányáról, illetve a szubjektív élményekről is, de a végső kijelentéseket tudatosan elkerüli a bemutató.
