Súlyos erdőtüzek világszerte, egyre hosszabb és intenzívebb tűzszezonok, valamint rekordhőhullámok fenyegetik a közösségek életét és otthonait. Kanada és Mexikó élő példái annak, milyen következményekkel jár a Föld melegedése, amely hosszú távú, nehezen kontrollálható kockázatokat jelent.
Az extrém hőség már nem csupán természeti, hanem egészségügyi kihívás is: több országban számos embert veszélyeztetnek, vagy akár ölnek meg a forrósághoz köthető komplikációk. Eközben a kormányok gyakran lassan vagy elégtelenül reagálnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, aminek következtében egyes szakértők a technológiai beavatkozás lehetőségeit keresik.
A videó betekintést nyújt abba is, hogyan vizsgálják a tudósok – például a NASA vagy a NOAA részéről –, hogy milyen összefüggések állnak fenn a légkörben található részecskék, például az aeroszolok és az éghajlat között. Egy, a világ legnagyobb repülő laboratóriumában folytatott küldetés során valós adatokat gyűjtenek, hogy jobb döntéseket hozhassanak a jövőre nézve.
Kiemelt vitatéma a szoláris geoengineering, tehát a napsugárzás visszaverése céljából történő mesterséges légköri beavatkozás. Olyan technológiáról van szó, amely új kutatási irányokat, politikai és etikai dilemmákat is felvet: vajon képesek lehetünk-e kontrollálni ezt a folyamatot, és ha igen, kiszolgáltatja-e mindez az egyes országokat vagy szegényebb közösségeket váratlan mellékhatásoknak?
Felmerül a kérdés, kik hozzák meg a döntéseket, és hogyan lehet biztosítani, hogy ezek igazságosak legyenek. Sokan támogatják a további kutatást, miközben civil szervezetek, kormányok és tudósok egy része óva int az elhamarkodott beavatkozásoktól, hiszen a klímaválság hosszú távú megoldását továbbra is a kibocsátás csökkentésében látják.
