Az olasz hegyek változékony időjárása közepette négy különleges restomod autót mutatnak be: az Automobili Amos Lancia Delta Integrale Futuristát, a Totem Alfa Romeo GTA-t, a Cyan Racing P1800-at és a Kimera EVO37-et. Ezek a gépek látszólag klasszikusok, de számos modernizációt rejtenek, és mind másképpen közelítik meg a restomodding kérdését.
Az első szakaszban a fejlesztésre, a prototípusokra és azok kihívásaira kerül a fókusz, ahol a klasszikus autó megőrzésének és modernizálásának dilemmái bontakoznak ki. Kitér a kis gyártók nehézségeire, fejlesztési hibáira, és arra, hogy mennyire nehéz tökéletesíteni egy egyedileg épített járművet.
Később feltárul, hol húzódik a határ a restaurálás és a módosítás között: mennyi eredeti alkatrész marad meg, és mikor vész el a klasszikus élmény? Egyes modellek teljesen új hajtásláncot, akár elektromos rendszert kapnak, így meghökkentő filozófiai kérdések merülnek fel a restomod értelmezéséről.
Az utolsó szakaszokban az ötletek finomhangolása, a vevői elvárásokhoz igazított módosítások, valamint a kompromisszumok és lehetőségek kerülnek nagyító alá. Minden autó eltérő módon reflektál a restomod trendre: van, amelyik versenypályához közelít, más inkább GT autóvá lényegül, miközben megőrzi eredeti karakterét.
