A Kingdom Come: Deliverance vidéki tájai és aprólékosan kidolgozott helyszínei egyedi betekintést engednek a középkor hangulatába, miközben számos meglepő részletet és elgondolkodtató kérdést vetnek fel a játékos számára. A bányák, ahol a tájékozódás szinte lehetetlen, a pusztulásától elhagyatott Skalitz falu, és a játékban mindenütt megtalálható örökké égő ragu mind-mind a valóság furcsaságait, illetve a fejlesztők apró, akár szándékos, akár véletlen döntéseit idézik meg.
Az alkotók rengeteg rejtett utalást, úgynevezett Easter egget rejtettek el: például a Jancsi és Juliska történetét, William Tell legendáját, vagy különféle popkulturális kikacsintásokat. Ezek révén a játék könnyed és sötét pillanatokat egyaránt közvetít, hol groteszk, hol humoros módon átdolgozva a jól ismert meséket.
Kingdom Come: Deliverance a valós Bohémia letűnt világát eleveníti meg, nemcsak látványban vagy történelmi hűségben, hanem a hétköznapi élet egyhangúságában is. Az egyszerűség, a funkcionalitás és a művészet hiánya szinte tapintható, ezért bármilyen kis esztétikai élmény, például egy templomban eltöltött csendes óra, különösen emlékezetes élménnyé válik.
A játék realisztikus erdői nemcsak vizuális élményt nyújtanak, hanem elgondolkodtatják a játékost arról, hogy vajon őseink miként is érzékelhették a természetet – vajon menedéket vagy inkább veszélyforrást láttak benne? Az apró botanikai részletek, a szinte valósághű növényzet, sőt az ismeretlen rendeltetésű középkori eszközök is arra sarkallnak, hogy a játékos újfajta figyelemmel tekintsen a játék világára.
Külön érdekesség, hogy a fejlesztők teljes régiót modelleztek le, és a játékbeli városok, települések, sőt falvak is valóságos helyszíneken alapulnak, amelyeket akár a Google Street View-n is kikereshetünk. Így személyes, szinte pedagógiai élményként tapasztalható meg a térbeli és történelmi folyamatosság, illetve a digitális tér kapcsolata a valós világgal.
