Az elmúlt idők egyik legmerészebb ékszerrablása során felbecsülhetetlen értékű királyi ékszerek tűntek el Párizs szívéből. A tettesek professzionális bűnözők voltak, akiket nem csupán a gyors meggazdagodás motivált, hanem az is, hogy leleményesen és nyom nélkül tudják értékesíteni a lopott kincseket.
A zsákmány eladása során több kihívással kellett szembenézniük: vagy egyben kísérlik meg értékesíteni a teljes kollekciót, ami szinte lehetetlen az azonosíthatóság miatt, vagy pedig szétbontják a darabokat értékes kövekre és nemesfémekre. Az egyes drágakövek, például a gyémántok vagy gyöngyök eladásánál azonban újabb akadályok merülnek fel, hiszen a nagyobb, egyedibb darabokat könnyen be lehet azonosítani eredetük alapján.
A téma további érdekessége, hogy bizonyos esetekben a különleges vágás vagy belső zárványok is nyomot hagynak a köveken, amelyeket a múzeumi kurátorok vagy szakértők akár évek múltán is felismerhetnek. Felmerül a kérdés is, hogy mennyire lehet egyáltalán nyomtalanul eltüntetni ilyen híres darabokat, illetve hogy lehetséges-e még visszajuttatni őket eredeti helyükre.
