A kutatás finanszírozása és népszerűsítése során gyakran egy-egy szenzációs cím vagy történelmi vonatkozás segíti a tudományos felfedezések hírré válását. Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány egy gombából kivont vegyületet vizsgált, amely fejlesztés alatt álló rákellenes szerként keltett izgalmat, és a sajtó King Tut legendás sírjának átka kapcsán emelte ki.
Az évezredekkel ezelőtti egyiptomi múmiákhoz és kincses sírokhoz kapcsolódó átok történetét generációk óta táplálják nyugati irodalmi művek, filmek és újságcikkek. Bár King Tut sírját valójában semmiféle átok nem őrizte, a 20. század eleji régészeti eseményeket és rejtélyes haláleseteket újra és újra az „átok” számlájára írták.
Közben időnként mikrobiológiai magyarázatok is felmerültek, például toxikus penész vagy gomba lehetséges egészségkárosító hatása, ám a kutatás újra meg újra azt mutatta, hogy nincs bizonyíték erre a kapcsolatra. Egyes, napvilágot látott elméletek – mint például a „fáraó átka hipotézis” – valójában elméleti modellszámítások, és nem konkrét egyiptomi eseteken alapulnak.
Érdekes kérdéseket vet fel, mi formálja a közvéleményt és a média narratíváit a tudományos eredmények kapcsán, valamint hogy mennyiben határozza meg egy-egy kutatás utóéletét a történelmi kontextus vagy a szenzációhajhász címadás.
