Ebben az összeállításban különböző „Super Console X” stílusú, PC-alapú mini játékkonzolokat ismerhetünk meg, amelyek főként Kínából érkeznek, és több generációnyi hardvermegoldást vonultatnak fel. A videó részletesen bemutat három eltérő modell kialakítását, PCB-típusait, illetve a 3D nyomtatott házak és belső alkatrészek furcsaságait. Meglepő részletek derülnek ki például a hűtés hatékonyságáról, az összeszerelés minőségéről vagy a BIOS-mentes akkumulátor hiányáról is.
A teszt során szó esik a RAM-konfigurációkról, Kingston márkájú memóriákról, illetve a fejlesztési lehetőségekről, például a processzorfoglalatok cseréjéről. A lejátszó az emulációs teljesítményt is górcső alá veszi, kísérletezve különböző klasszikus konzolok (PlayStation Portable, Dreamcast, GameCube, PlayStation 2) játékainak futtatásával és a grafikai beállítások finomhangolásával. Felvetődik, hogy mennyire stabil és élvezetes a játékmenet a főként single channel-es memóriával szerelt hardvereken.
Az emulátor-kínálat mellett kiemelésre kerülnek a játékmenük, rendszerezési lehetőségek, például két/four player játékok, light gun vagy wheel kategóriák. Több helyen előkerül a hardverek egyedi hűtése vagy bővíthetősége, illetve rendszeresen visszatérő problémák, mint például a portok gyengesége, a vezérlők érzékenysége vagy épp a menü rendezésének hiányosságai.
A videó végig alternatívákat és költségmegfontolásokat vizsgál: vajon megéri-e az N100 vagy használt i5-ös processzorral szerelt mini PC, vagy érdemesebb lenne inkább saját rendszert építeni? A retro PC-k és modern mini PC-k mellett a néző betekintést nyerhet a legújabb, de gyakran használt, bontott alkatrészekből építkező eszközök világába is. Nyitott kérdés marad, hogy meddig nőhet az olcsó játékkonzolokat gyártó piac, és hol a határ az ár/érték arányban.
