A történet középpontjában Ji Chaoqun áll, egy kínai mérnökhallgató, akit váratlanul beszervezi a kínai államvédelem egyik szerve, az MSS. Ji alakja merőben eltér attól, amit a kémfilmek sablonjai sugallnak: nem egy titokzatos, magabiztos ügynök, hanem egy fiatal, ügyetlen, már-már gyermeki lelkesedéssel sodródik az események között.
A repülőgép-hajtóművek titkainak megszerzésére irányuló kínai törekvések rávilágítanak az amerikai vállalatok versenyelőnyét fenyegető veszélyekre és az ipari kémkedés összetett világa mögött húzódó geopolitikai összefüggésekre. Az MSS, amely egyfajta kínai CIA és FBI keveréke, a vállalati titkok megszerzését ugyanannyira fontosnak tartja, mint a hagyományos kémmunkát.
Ji útja Kínából az Amerikai Egyesült Államokba vezet, ahol tanulmányait végzi, beilleszkedik, barátokat szerez, még a mormon egyházhoz is csatlakozik, de titkát mindvégig őrzi. Különösen érdekes színt ad a történetnek, ahogyan próbálja fenntartani kettős életét, és miként vonják be egyre mélyebben a kémtevékenységbe, úgy, hogy gyakorlatilag digitális nyomokat és bizonyítékokat hagy maga után.
Az FBI versenyfutása, hogy leleplezze és lebuktassa a hálózatot, valamint a Ji által begyűjtött személyes adatok és jelentések szerepe izgalmas kérdéseket vet fel a nemzetbiztonság, a jog és a személyes felelősség határterületein. Felmerül a dilemma, mennyire játszott szerepet a fiatal naivitása és a manipuláció, miközben a kínai és amerikai hatóságok szembenállása egyre élesebben kirajzolódik.
