Kínában az üzemanyagárak növekedésének hírére országszerte hosszú sorok alakultak ki a benzinkutaknál. Az állami tulajdonú Sinopec jelentős árnövelést helyezett kilátásba, ami pánikszerű vásárlásokat indított el, különösen Pekingben.
A felkavarodást az is fokozta, hogy az emelés mértékét először 1 dollár/gallon körülire becsülték, ami egy átlagos tankolásnál akár 15 dolláros többletet is jelenthetett volna. Ez sok autós számára komoly anyagi terhet vetít előre, sőt, egyesek havi 300 dolláros pluszköltséggel számolnak.
Bár a hatóságok végül mérsékelték az emelést, a felháborodás megmaradt. Kérdések merülhetnek fel, hogy a világpiaci folyamatok – például a háborúk okozta olajdrágulás – miként hatnak a kínai hétköznapokra, és hogyan reagál egy központilag szabályozott gazdaság az ilyen válságokra. Többen keresik a felelőst, legyen szó nemzetközi politikai döntéshozókról vagy a kínai árképzési rendszerről.
