Az elmúlt hónapokban Kína mesterséges intelligencia laboratóriumai hihetetlen tempóban jelentették meg innovatív fejlesztéseiket – a kutatási prototípusoktól a gigantikus, nyílt modellekig, amelyek már a legnagyobb nyugati szereplőkkel is versenybe szállnak. A videó átfogó képet ad arról, melyek azok a kulcslaborok, amelyek meghatározzák ezt a hullámot, például a Deepseek, a Quen, a Moonshot, a Jau és a Miniax, és hogyan viszonyulnak egymáshoz.
Külön kategóriát képeznek azok a technológiai óriásvállalatok, amelyek alaptevékenysége nem a mesterséges intelligencia, de hatalmas erőforrásaikat hasznosítják modellek fejlesztésére. Ilyen például a Tencent, amely a videó- és 3D-alkalmazásokra fókuszál, vagy a BU, amely az Ernie sorozatot kínálja keresőmotor adatokra alapozva.
A videóban szereplő laboroknál kitérnek a fejlesztési stratégiák, megjelenési gyakoriságok és piaci pozíciók közötti különbségekre. Például egyesek gyorsan reagálnak a piaci változásokra, mások inkább akadémiai hitelességet ötvöznek üzleti ambíciókkal, vagy egészen speciális területekre, például ultra hosszú szöveges kontextusokra specializálódnak.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon mely laborok válnak hosszú távon meghatározóvá, ki tud fenntartható módon újítani, és milyen piaci vagy innovációs rések maradnak a nagy versenyfutásban. A széles ökoszisztéma új kihívások elé állítja a nyugati élvonalat is, hiszen a verseny ma már nemcsak a legnagyobb modellekért, hanem a leghasznosabb, legnyitottabb és legfenntarthatóbb megoldásokért zajlik.
