Kína az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül: belpolitikai megingások és külső konfliktusokat követően vezetői irányt váltottak, és egyre aktívabb, stratégikusabb szerepet vállalnak a nemzetközi színtéren. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok egyre inkább bezárkózó, protekcionista politikát követ, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek számos szövetségest és ellenfelet gondolkodóba ejtenek.
Kiemelt figyelmet kap a technológiai verseny, ahol Kína dominanciája már megkérdőjelezhetetlenné vált a zöld technológiák terén, például a napelemek, akkumulátorok és elektromos járművek piacán. Ezeket az innovációkat Kína geopolitikai eszközként is használja: kedvezményes kereskedelmi feltételeket és modern technológiákat kínál fejlődő országoknak.
A mesterséges intelligencia terén eltérő stratégiákat követnek a világ legnagyobb szereplői. Míg amerikai vállalatok az általános mesterséges intelligencia felé törekednek, addig Kína a mindennapi alkalmazásokba integrálja az AI-t, így gyors gazdasági átalakulást és termelékenységnövekedést ér el. Ez a nyitottság a technológia terjesztésében jelentős vonzerőt jelenthet a fejlődő országok számára is.
Részletesen bemutatják Kína modelljét, amely az AI, a hardverfejlesztés és a szabályozás összehangolásával próbál áttörést elérni például a robotika, drónok és a városi légi közlekedés terén. Ezzel szemben az USA-ban a tudományos kutatás és technológiai finanszírozás visszaesése érzékelhető, míg a politika gyakran inkább ideológiai kérdések mentén szerveződik.
