A közelmúltban Kína technológiai stratégiájának jelentős fordulatát vizsgálja a videó, amely szerint az ország fókusza egyre inkább az AI hardver fejlesztésére helyeződik át, nem csupán az új AI modellek területére. Az Egyesült Államok által bevezetett kereskedelmi korlátozások következtében Kína kényszerült alternatív, hazai chipgyártókra támaszkodni, mint a Huawei és a fiatal, feltörekvő vállalatok – köztük a More Threads, a Cambricon, a Meta X és a Byron.
Rámutat, hogy ezek az új, kevéssé ismert kínai chipgyártók hatalmas tőkét vonzanak be, és egyre több piaci lehetőséghez jutnak, miközben Kína IPO-piaca is átalakul. Felmerül az a kérdés, vajon az amerikai fél tévesen becsülte-e alá Kína képességeit a hardver terén, ahogyan korábban a DeepSeek AI modelljeinél is történt.
Külön hangsúlyt kap a kínai kormány szerepe, amely jelentős mértékben támogatja az iparágat – mind a kínálat, mind a kereslet élénkítésével. Ezalatt látványos energia-infrastruktúra fejlesztéssel és centralizált tervezéssel igyekeznek pótolni a fejlett technológiához korlátozott hozzáférést, illetve biztosítani az energiaszükségletet a növekvő AI kapacitásokhoz.
Kritikusan vizsgálja azt is, hogyan próbálja Kína az AI ökoszisztéma minden elemét lefedni: a szoftverektől a hardverekig és a szükséges humán tőkéig, míg ugyanezt a „mindent egyben” megközelítést az USA inkább piacvezérelten, decentralizált módon követi. Felmerül több kérdés ezzel kapcsolatban – például elég robusztusak-e a kínai technológiai megoldások a globális versenyhez, vagy inkább gyors, olcsó növekedésre törekednek?
Érdekes párhuzamot húz az AI hardver és más iparágak között, kiemelve, hogy a puszta mennyiség, államilag vezérelt tervezés és energia biztosítása rövid távon versenyelőnyt jelenthet– azonban hosszú távon hatékonyság és valódi innováció nélkül kérdésessé válik a fenntarthatóság. Többek között felmerül az is, hogy a nyugati „első mozgató” előny vagy az ázsiai „gyors követő” stratégia lehet-e nyerő az AI forradalomban.
