Pekingben nagyszabású katonai parádé zajlik, amelyen a kínai elnök, Hszi Csin-ping látványos erődemonstrációval üzen a világnak. A meghívottak között ott van Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető is, akiket a parádé központi szereplőiként tüntetnek fel, hangsúlyozva ezzel a három ország egységét és közös céljait.
Az esemény rendkívüli politikai szimbolikával bír, különösen, hogy mindezt a Japán felett aratott győzelem 80. évfordulóján rendezik, emlékeztetve a nézőket a történelem jelentőségére és a nemzetközi kapcsolatok folyamatos változásaira. Különböző diplomáciai egyeztetések előzték meg a parádét, köztük a Sanghaji Együttműködési Szervezet ülése, amelyen számos vezető, például az indiai miniszterelnök is részt vett. Ezek fényében érdemes elgondolkodni Kína, Oroszország és India viszonyán, illetve azon, hogyan hatnak ezek a kapcsolatok a globális politikai egyensúlyra.
A katonai felvonuláson ultramodern felszerelések, drónok, harckocsik és repülőgépek is bemutatkoznak. Megjelenik a katonai fegyelem és erő fitogtatása, ugyanakkor hangsúlyos, hogy jelentős vezetők tartózkodnak egymás társaságában – mindez fontos üzeneteket hordoz a nemzetközi közösség számára. Külön érdekesség, hogy Kína és szövetségesei milyen nyíltan bírálják az Egyesült Államok hegemóniáját, és hogyan szorgalmazzák egy többpólusú világrend kialakítását.
A beszélgetés során szóba kerül, vajon mennyire tapasztaltak Kína katonai vezetői, valamint hogy India milyen szerepet kíván betölteni a jövő világrendjében. E kérdések megértéséhez érdemes alaposabban megvizsgálni a háttérben húzódó diplomáciai folyamatokat, valamint a katonai hatalom bemutatásának céljait.
