Amerika és Kína között évtizedek óta egyre erősödik a versengés, amelynek középpontjában a technológia, a kereskedelem és a befolyás áll. Ebben az időszakban az Egyesült Államok többször is igyekezett visszafogni Kína felemelkedését különböző szankciókkal, kereskedelmi korlátozásokkal, illetve technológiai tiltásokkal.
2019-ben például a Huawei került az amerikai célkeresztbe, amikor a kormányzat nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva kitiltotta az amerikai piacról. Mindez sarkallta a kínai céget arra, hogy önálló operációs rendszert fejlesszen, és saját chipgyártásba kezdjen.
További konfliktusforrás a TikTok ügye is, amely kapcsán az USA többször próbálta betiltani, vagy amerikai tulajdonba kényszeríteni az alkalmazást. Az ezekkel kapcsolatos diskurzus ráirányítja a figyelmet a digitális szuverenitás, adatvédelem, illetve a globális kulturális hatás kérdéseire.
Bár az Egyesült Államok a legfejlettebb chipek exportját is korlátozta Kína felé, a kínai ipar jelentős beruházásokkal és kutatás-fejlesztéssel reagált. Innovatív megoldások születtek, amelyek még a szakértőket is meglepték.
Az emberi jogi aggályok és az abból fakadó kereskedelmi szankciók újabb frontot nyitottak, különösen a Hszincsiang régióban. Eközben Kína a turizmus és a belső piac fejlesztésével válaszolt, miközben globális szinten vezetővé vált a napelemek, elektromos autók és infrastruktúra területén.
A járványidőszak alatt felszínre kerültek a világjárvány kezelésének különbségei, és Kína gyors reakciója, valamint a fejlődő világ számára nyújtott vakcinaellátása tovább növelte globális befolyását.
Miközben az USA folyamatosan újabb vámokat és szabályozásokat vezet be a kínai exporttermékek, különösen az elektromos autók és zöld technológiák ellen, a kínai cégek tovább terjeszkednek és nyerik meg a világpiacokat.
