Arthur Kroeber, a neves Kína-szakértő és a Gavekal Dragonomics alapítója egy átfogó beszélgetésben fejti ki Kína és az Egyesült Államok gazdasági és politikai versengésének mélyebb rétegeit.
Felmerülnek olyan kérdések, hogy mit jelentene, ha Kína gazdaságilag utolérné vagy túlszárnyalná Amerikát, illetve milyen történelmi beidegződések és aktuális narratívák befolyásolják a két ország kapcsolatát. Kroeber rávilágít arra, mennyire összefonódtak a két ország gazdaságai, és miért nem szerencsés kizárólag a hidegháborús logikában gondolkodni.
Különösen érdekes, hogy szó esik a kínai iparpolitika működéséről: hogyan kísérelte meg Kína, hogy saját autóipari nemzeti bajnokokat neveljen ki, miért nem váltak be hosszú ideig ezek a törekvések, és hogyan változtatott a Tesla érkezése ezen a dinamikán az elektromos autók piacán.
A szakértő részletesen elemzi, miért tette lehetővé Kínának a hatalmas állami támogatások és az exportközpontú szemlélet kombinációja, hogy sok kudarc után végül áttörést érjen el – nem azonnal a közvetlen célokban, hanem inkább az ökoszisztéma kiépítésében. Kroeber érinti a központi tervezés korlátait, a belső verseny és a külföldi befektetések szerepét, valamint azokat a tényezőket, amelyek megkülönböztetik Kínát más, korábbi iparpolitikai modellektől.
Felvetődik a kérdés, vajon középtávon Kína képes lesz-e hosszú távon fenntartani ezt a gazdasági dinamizmust, hogyan hathat a túlszabályozott szolgáltató szektor a növekedésre, és milyen tényleges akadályai lehetnek a kínai innovációnak, például a mesterséges intelligencia terén. A beszélgetés kitér az állami és piaci logika összjátékára, az információs és energiahálózatok szerepére, valamint a két ország közötti kommunikációs válság lehetséges következményeire is.
Kroeber szemléletes példákkal mutat rá a politikai és technológiai együttműködés, a kölcsönös beruházások és az aktuális makrogazdasági problémák hosszú távon mindkét fél számára meghatározhatják az együttélés feltételeit.
