Az elmúlt években Kína a világ élére tört a nukleáris energia területén: folyamatosan új reaktorokat épít, miközben más országok – például az Egyesült Államok, Franciaország vagy az Egyesült Királyság – küzdenek a költségek és a késések problémáival. Érdekes kérdés, hogyan lehetséges, hogy Kínában ma egyszerre több tucat atomerőmű épül párhuzamosan, míg máshol ez szinte elképzelhetetlen.
Sok tényező áll a gyors haladás mögött: Kína kormányzati rendszere lehetővé teszi, hogy politikai ellenállás nélkül, hosszú távra tervezve, gyorsan hozzanak nagy horderejű döntéseket, biztosítva a szükséges forrásokat és az egységes iparpolitikát. Az ország energiaigénye is ugrásszerűen növekszik, különösen az adatközpontok, az elektromos járműipar és a nagysebességű vasút fejlesztése miatt.
Az atomenergia nemcsak a kibocsátásmentes áramtermelés miatt fontos Kína számára, hanem a stratégiai energiabiztonság szempontjából is. Az erőművek építésének hatékonyságát növeli az is, hogy Kína mára saját, csúcstechnológiás, Hong 1 nevű reaktortípusát képes sorozatgyártásban, szabványos módon telepíteni – csökkentve a költségeket és az építési időt.
Külön érdekesség, hogy Kína a nukleáris technológia más új területein (például a kis moduláris reaktorok, azaz SMR-ek, vagy a fúziós energia) is az élvonalban jár, akár a világ első teljesen kereskedelmi szárazföldi SMR-jének üzembe helyezésére készül. Felmerül a kérdés, hosszú távon miként alakítja át az ország energiaellátását és szerepét a globális atomenergetikában.
