A világgazdaság helyzete új megvilágításba kerül, amikor Kína növekedése egyesek szerint már más országok rovására történik. A gazdasági elemzők és cikkek nem ritkán hangoztatják, hogy Kína sikere egyfajta zéró összegű játék, melynek során Peking nyer, míg mások veszítenek.
Az import és export arányok átalakulása, az erősödő kínai export, valamint a stagnáló import komoly kérdéseket vet fel: vajon Kína „beggar thy neighbor” politikát folytat, amely során saját gazdasági előnyeit mások rovására növeli? Mennyire helytálló ezt összehasonlítani az Egyesült Államokkal, amely egészen más növekedési modell szerint működik?
Kiemelt téma a kínai kettős körforgás (dual circulation) stratégiája: az önellátás és a globális integráció egyensúlyának keresése. Felmerül, hogy Kína miért helyezi előtérbe a saját ipari kapacitásait, és vajon valóban fenyegetést jelent-e ez a világra, vagy egyszerűen stratégiai önvédelemről van szó egy szankciókkal és kereskedelmi háborúkkal sújtott környezetben.
Érdekes kérdések vetődnek fel az elektromos autók piacán, ahol a kínai márkák gyors előretörését nem csupán állami támogatásoknak, hanem a nyugati vállalatok hibáinak is tulajdonítják. Mit jelent ez a globális verseny szempontjából? Illetve mennyiben felelősek önmagukért azok a gazdaságok, amelyek elveszítik ipari kapacitásaikat?
Végül a videó számos tabut döntöget: igazságos vagy önámítás az, ha a nyugati országok Kínát okolják saját versenyképességük hiányáért? A tartalom arra ösztönöz, hogy újraformáljuk a „vesztesek és nyertesek” narratívát, és feltegyük a kérdést: tényleg Kína növekedése jelenti a kihívást, vagy az alkalmazkodás hiánya másutt?
