Az USA politikai váltása jelentős változásokat hozott a klíma- és környezetpolitikában, amelyek intenzív vitákat gerjesztenek a közvéleményben és a döntéshozók körében. A viták középpontjában olyan ellenérvek állnak, amelyek szerint a környezetvédők túlságosan riasztó képet festenek a helyzetről, illetve a gazdasági növekedést is veszélyeztetheti a gyors zöld átállás.
Felmerül a kérdés: van-e értelme az USA kibocsátáscsökkentő lépéseinek, amikor Kína és India továbbra is magas szinten szennyeznek? A videó bemutatja, hogy ezek az indokok sokszor a fosszilis energiaszektor érdekeit szolgáló félrevezető érvek, melyeket a nagyvállalatok táplálnak. Szóba kerül a társadalmi, egészségügyi és gazdasági következmények költsége is, valamint az a dilemma, hogy az adaptáció vagy a megelőzés jelent-e kisebb terhet a jövő generációi számára.
Témaként feldolgozzák a globális GDP-re gyakorolt hatást, a megújuló energiák térnyerését és a hamis gazdasági narratívákat, amelyek a lassú ütemű átállást favorizálják. Különösen érdekes megfigyelni, hogyan változik Kína energiastratégiája: miközben új szénerőművek létesülnek a hirtelen megnőtt energiaigényre válaszul, a megújuló energiaforrások is robbanásszerűen bővülnek.
A videó kitér az új technológiák – például a szén-dioxid-leválasztás vagy a közvetlen légtisztítás – szerepére is, miközben fontos etikai kérdést vet fel: elfogadható-e ezekre bízni a jövőnket ahelyett, hogy érdemi kibocsátáscsökkentés történne? A szereplők szkeptikus szemmel vizsgálják a nagy kibúvókat, és felhívják a figyelmet a közös felelősségre, függetlenül attól, hogy ki mekkora mértékben szennyez.
