A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 96 perc

Kína, az USA és a globális gazdasági kihívások: Ken Rogoff elemzése

Ken Rogoff közgazdász beszél Kína gazdasági kihívásairól, az amerikai államadósság növekedéséről, a pénzügyi rendszerek kockázatairól, valamint a világgazdaság szerkezeti átalakulásáról.

Ez a beszélgetés Ken Rogoff közgazdásszal, a Harvard professzorával, az IMF korábbi vezető közgazdászával indul, amelyben Rogoff betekintést ad a kínai gazdaság válságának kialakulásába, vezetési kultúrájának változásába, és párhuzamot von a korábbi japán válsággal.

Különös hangsúlyt kap, hogyan alakultak ki a mai kihívások Kínában annak fényében, hogy a technokrata szemlélettől egyre inkább a lojalitásalapú döntéshozatal felé tolódtak el. Felmerül a kérdés, vajon mennyiben járult hozzá a helyzethez az infrastrukturális és ingatlanbuborék, illetve a demográfiai viszonyok, valamint milyen szerepet játszott ebben Xi Jinping hatalomra kerülése.

A beszélgetőpartnerek körüljárják, hogy Kína mennyiben képes újratervezni gazdasági modelljeit, és mi lehet a kiút egy olyan rendszerből, amelyben a fogyasztás visszafogott, a megtakarítások magasak, de a befektetési lehetőségek szűkösek. Érdekes kérdéseket vetnek fel arról, vajon a pénzügyi elnyomás (financial repression) feloldása, vagy más intézkedések volnának-e alkalmasak a szerkezetátalakításra.

A beszélgetés második felében az USA és a világgazdaság jelenlegi kockázataira fordul a fókusz, különös tekintettel a fenntarthatatlan amerikai államadósságra, a jövőbeni inflációs kilátásokra, valamint a globális dolláralapú pénzügyi rendszer sérülékenységére. Rogoff rámutat arra, miért nehéz politikailag kezelni a folyton növekvő államadósságot, milyen szerepet játszik az amerikai jegybank (Fed) függetlensége, illetve miben különböznek a pénzügyi válságok a szokványos recesszióktól.

A beszélgetés izgalmas dilemmákat vet fel: mit hozhat a mesterséges intelligencia és az automatizáció a globális pénzügyi és munkaerőpiacokon, miként változhat a nagyhatalmak közötti gazdasági súlypont, és hogyan befolyásolják a geopolitikai konfliktusok a pénzügyi eszközök (pl. devizatartalékok, fizetési rendszerek) globális eloszlását. Nyitott kérdések maradnak azzal kapcsolatban is, tudnak-e az egyes országok tanulni mások múltbéli hibáiból, illetve milyen intézményi reformok adhatnak választ a jelen társadalmi és pénzügyi kihívásaira.