A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 53 perc

Kína arktiszi terjeszkedése és a nyugati aggodalmak

Kína terjeszkedése az Északi-sarkvidéken új geopolitikai játszmákat indít el, tudományos együttműködéseken, infrastruktúrafejlesztésen és stratégiai beruházásokon keresztül, amelyek komoly aggodalmat keltenek a Nyugaton.

2013-ban a Yongq kínai teherhajó áttörést ért el, amikor elsőként jutott el Európába az Északi-sarkvidéken át, ezzel Kína új, globális törekvéseinek jelképévé vált. Az esemény elindította a „Poláris Selyemút” koncepcióját, amely Kína sarkvidéki jelenlétét hivatott megerősíteni. Az ország gazdasági biztonságát továbbra is az új kereskedelmi útvonalak kialakítása motiválja, ugyanakkor az Északi-sark távolinak tűnik Pekingből nézve.

Xi Jinping vezetése alatt Kína növelte befolyását a sarkvidéken, tudományos diplomáciát alkalmazva, hogy legitim jelenlétet alakítson ki. Kutatóállomások, jégtörő hajók és tudományos projektek, mint például a Yellow River Station, mind részei ennek a törekvésnek. A kínai érvek között kulcsszerepet kap a klímavédelem, amelyet nemzetközi fórumokon is hangsúlyoznak.

Kína törekvései azonban bizalmatlanságot szülnek az északi országokban. Egyes norvég és izlandi területek felvásárlási kísérletei, valamint kutatóállomások létesítése gyanút keltenek, hogy a tudományos együttműködés mögött stratégiai célok húzódhatnak meg. A nagyhatalmak, így az USA és Oroszország, egyre élesebb geopolitikai rivalizálást érzékelnek a térségben.

A videó felveti: vajon tisztán gazdasági és tudományos érdekek mozgatják-e Kínát, vagy ennél jóval mélyebb stratégiai szándékok is szerepet játszanak? Milyen következményekkel járhat, ha Kína növeli szerepét a tradicionálisan nyugati szövetségekhez kötődő sarkvidéken, és hogyan reagálnak minderre a helyi országok és nagyhatalmak? A film végigvezeti a nézőt az arktikus politikai játszmákon, miközben újabb kérdéseket vet fel a térség jövőjét illetően.