Világgazdasági bizonytalanság és rekordmagas aranyárak jellemzik a pénzügyi piacokat napjainkban, amelyeket a nyugati országokban tapasztalható stagnálás és infláció keveréke fűt. Ennek hatására egyre többen teszik fel a kérdést: megváltozott-e az arany szerepe a modern portfóliókban?
Közben a globális aranypiacon is jelentős átrendeződés figyelhető meg. Friss elemzések szerint Kína valódi aranyimportja akár tízszerese lehet a hivatalos jelentésekben szereplő adatoknak, melyeket bonyolult, Londoni és Svájci tranzakciók fednek el. Ez felveti a transzparencia, az adatszolgáltatás és a rejtett stratégiai készletfelhalmozás kérdését is.
A beszélgetés több szemszögből vizsgálja, mely befektetők vezérlik az aranykeresletet – legyen az központi bank, nyugati intézményi befektető vagy ázsiai magánszemély. Egyre hangsúlyosabbá válik a befektetési, tartalék- és digitális aranykereslet, miközben a hagyományos ékszerpiaci kereslet némileg elmarad a korábbiaktól.
Felszínre kerülnek geopolitikai és szabályozási kérdések is: mennyire támogatja az amerikai kormányzat az aranyimportot, milyen következményei lehetnek a svájci finomítók USA-ba költözésének, és vajon a globális aranypiac széthúzó, sokpólusú rendszerré alakul-e át?
Az elemzés végül rámutat: az arany szerepe merőben új jelentést kapott a központi banki tartalékokban, valamint a portfólió-diverzifikációs stratégiákban. A jövő kulcsfontosságú kérdése, hogy a nyugati és keleti stratégiák összecsapása hogyan alakítja át az arany globális jelentőségét.
