Kína napjainkban példátlan átalakításba kezdett a pénzügyi rendszerben: aranyhoz köti saját pénznemét, a jüant, miközben egyre nagyobb mennyiségű aranyat vásárol fel és tárol központi bankján, a People’s Bank of China-n keresztül.
A folyamat gyorsult az elmúlt években, különösen az orosz tartalékok amerikai befagyasztása után. Ez felveti azt a kérdést, hogy egyes országok mennyire bízhatnak abban, hogy USA dollárban tartott tartalékaik valóban biztonságban vannak. Emiatt világszerte növekedett az arany iránti kereslet a jegybankok részéről.
Kína a Shanghai Gold Exchange segítségével létrehozta az úgynevezett aranyfolyosót, egy nemzetközi aranytároló és elszámolási hálózatot, amely a BRICS-országok között decentralizáltan osztja el az aranyat, és lehetővé teszi a jüan aranyra való átváltását.
Egy jelentős szabályozói lépésként az arany 2025 júliusától Basil 3 Tier 1 kategóriába került, vagyis banki mérlegeken már egyenrangúvá vált a készpénzzel és az állampapírokkal. Felmerül a lehetőség, hogy hamarosan hivatalosan is HQLA (high quality liquid asset) lesz, amivel akár fejlesztési finanszírozás is lehetővé válik aranyfedezettel, dollár közbeiktatása nélkül.
Az amerikai állam közben maga is visszaszállította aranykészleteit külföldről, felismerve, hogy az új pénzügyi világrendben a fizikai arany kézben tartása elsődleges stratégiai jelentőséggel bír. Ez a kétpólusú pénzvilág – a Kína/BRICS-féle aranyfedezetű rendszer és az USA digitális, technológia-alapú rendszere – soha nem látott kihívásokat és lehetőségeket jelent majd. Érdekes kérdés, milyen szerepet kaphat ebben a folyamatban a Bitcoin és a digitális eszközök.
