A videó Kijev városának háború utáni állapotát mutatja be személyes élményeken keresztül. A narrátor megosztja, hogyan működik a technológia, az infrastruktúra és a mindennapi élet egy olyan ország fővárosában, amelyet nemrég ért háború.
Részletesen bemutatja, hogy a városban továbbra is működnek a nemzetközi gyorsétterem-láncok, az elektronikus fizetés, a mobilinternet és gyakorlatilag minden szolgáltatás, ami a mindennapi élethez szükséges. Felveti, mennyire meglepő, hogy a háborút követően mindez ilyen gördülékenyen zajlik.
A videó foglalkozik az óvóhelyek és metróbunkerek történetével, jelentőségével, illetve a város védelmi rendszereivel, amelyek közül kiemeli a Patriot és NASAMS légvédelmet. Kiemelt szerepet kap a társadalmi változások bemutatása is, mint például a nemek arányának eltolódása és a háború miatti vándorlások.
A város utcai kiállításain keresztül bemutatásra kerülnek a háború pusztításai és emlékei: elpusztított harci járművek, zászlók és emlékhelyek. Kitér arra is, hogyan dolgozza fel az ukrán társadalom az orosz nyelvhez és identitáshoz fűződő viszonyát, valamint a nyelvi politika változásait.
Felmerül a háború okainak kérdése, a geopolitikai választások, a szövetségek és az integrációs törekvések (NATO, EU). Emellett az elbeszélő személyes anekdotákon keresztül érzékelteti, mennyire összetett és sokrétű képet mutat a háború utáni Kijev.
