Irán újabb figyelmeztetésében az amerikaiaknak javasolja, hogy kezdjenek el üzemanyagot felhalmozni, mivel nehéz hónapokat jósolnak az Egyesült Államok gazdasága előtt. A fenyegetés többrétegű, aszimmetrikus válaszcsapásokat helyez kilátásba, miközben az amerikai elnök és alelnök sem ért egyet abban, hogy a jelenlegi helyzet valóban háborúnak tekinthető-e.
Az utóbbi napokban iráni rakétatámadások érték az amerikai bázisokat Jordániában, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Irakban is. Ennek következtében az üzemanyag- és dízelárak drasztikusan megemelkedtek, tovább nehezítve az amerikaiak mindennapjait. Ugyanakkor az iráni kibertámadások jelentőségének megítélésében vegyesek a vélemények: egyes washingtoni szereplők alacsonynak tartják az ilyen támadások potenciális hatását, míg mások a kockázatok súlyát hangsúlyozzák.
A gazdasági nehézségeken túl a katonai vezérkaron belüli feszültségek is felszínre kerülnek. Az új védelmi miniszter, Pete Hegsth reformjai és kultúraváltási törekvései – különösen a „woke” hadsereggel szembeni fellépések és a férfiasság hangsúlyozása – megosztják mind a hadsereg tagjait, mind a politikai vezetést. A vezetői posztokról való tömeges távozás, valamint a nemrégiben bevezetett, majd gyorsan visszavont hormonszűrési irányelvek is súlyos vitákat generálnak.
A háborús helyzet miatt jelentős mértékben csökkentek a hadianyagkészletek, különösen a THAD és Tomahawk fegyverrendszerek készletei. Az amerikai kormányzat igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, azonban belülről is egyre komolyabb kételyek merülnek fel a stratégiai tartalékok, illetve a hadsereg jelenlegi irányítása kapcsán. Továbbá a közelgő időközi választások politikai feszültsége csak fokozza a konfliktusokat és a helyzet bizonytalanságát.
