Ma már életünk szinte minden szegmensét átszövi az internet és a digitális technológiák. Az informatikai rendszerekbe vetett bizalommal együtt újfajta fenyegetések is megjelentek: a háború már a virtuális térbe szorult, ahol a kibertámadás gombnyomásra megbéníthat egész országokat, infrastruktúrákat – akár emberi beavatkozás nélkül is.
A film bepillantást enged az olyan eseményekbe, mint az ukrán áramszünet, amely mögött orosz hackercsoportok álltak, vagy az iráni nukleáris létesítményeket pusztító hírhedt Stuxnet-vírus. A bemutatott példák világossá teszik, hogy a digitális térben folytatott harc egyszerre célozhat katonai rendszereket és a civilek mindennapi életét, legyen szó közlekedésről, egészségről, vagy akár a politikai döntések befolyásolásáról.
Az információs háború jelentősége is folyamatosan nő: a társadalmak manipulálhatók hamis hírekkel, adatlopással vagy célzott propagandaüzenetekkel. A Cambridge Analytica botrány mellett megjelenik a közösségi médiának az a kettőssége, hogyan köti össze és ássa alá egy időben a közösségi bizalmat.
A digitális hadviselés kérdése nemcsak technológiai, hanem jogi és etikai kihívásokat is felvet. Hol húzható meg a határ a kémkedés, a szabotázs és a hadüzenet között? Mennyire lehet valóban azonosítani az elkövetőket, és miként reagálhatnak a megtámadott államok?
A kibertámadásokkal szinte minden ország kénytelen számolni, a videó számos példát sorol fel Észak-Koreától Kínán át az Egyesült Államokig. A katonai szervezeteknek gyorsan kell igazodniuk az új valósághoz, ahol egy jól időzített digitális akció a hagyományos hadviselés menetét is átírhatja.
