Az online bűnözés globalizációja és a kínai szervezett bűnözői csoportok felemelkedése a világszintű kiberbűnözés élvonalába emelte a csalásokat. Ezek a bűnszervezetek már nem csak egy adott országra korlátozódnak, hanem világszerte működnek, modern vállalatként felépített struktúrával, fejlesztéssel, toborzással és HR-rel.
Százezrek dolgoznak kelet-ázsiai csalásgyárakban, ahol különféle bűncselekményeket követnek el: adathalász SMS-ek, adatlopás, banki csalások, hamis befektetési ajánlatok mind részét képezik ennek a globális rendszernek. A bűnözők már „crime as a service” alapon is kínálják szolgáltatásaikat, így technikai tudás nélkül is könnyedén lehet csalást elkövetni.
A hatóságok világszerte folyamatosan harcolnak ezekkel a bűnszervezetekkel, ám az elkövetők gyakran más országokban, rejtve tevékenykednek, az eszközök és módszerek pedig egymástól könnyedén beszerezhetők. A digitális technológia, az AI és a szofisztikált eszközök tovább növelik a károk mértékét és a csalások terjedési sebességét.
Érdekes kérdések merülnek fel, például, hol húzódik a határ a kiberkémkedés és a szervezett csalás között, miért válhat bárki áldozattá, vagy hogyan használják ki a mesterséges intelligenciát a szélhámosok. A videó számos példát mutat be különböző országokból, bemutatva a bűnözői hálózatok és a hatóságok közötti folyamatos macska-egér játékot is.
