Két különleges audioeszköz áll a teszt középpontjában: az egyik erősítő, amely kimagasló mérési eredményeivel hívja fel magára a figyelmet, míg a másik egy modern DAC, amely régi, az 1990-es évekre visszatekintő technológiát hasznosít új köntösben. A bemutatott erősítő kompakt kialakítású, mégis prémium anyaghasználattal bír, és asztali felhasználásra optimalizálták. A mérések eredményei azt mutatják, hogy zajszintje és torzítása extrém alacsony, ennek ellenére hangja nem válik klinikaivá – inkább semleges és részletgazdag marad.
Szó esik arról is, hogy a mérések mennyire tükrözik a zenei élményt: akadnak ugyanis olyan eszközök, amelyek annak ellenére kedvelhetőek, hogy a specifikációk alapján nem kiemelkedőek. Vizsgálat tárgyát képezi számos más gyártó erősítője és DAC-ja is, összehasonlítva azokat a Topping egységekkel. Az eltérő technológiájú modellek sajátosságai – például a hangszínek, dinamikus válaszok, vagy a hangszínpad leképezése – jól kirajzolódnak a különböző zeneművek megszólalása során.
A DAC különlegessége, hogy diszkrét, egybites topológiát alkalmaz, amely a modern piacon ritkaságszámba megy. Külön hangsúlyt kapnak az egyes digitális és analóg áramköri megoldások, valamint a különböző bemeneti lehetőségek részletes ismertetése. Felvetődik a kérdés: mennyire érdemes a műszaki paraméterekre támaszkodni audioeszközök vásárlásakor, vagy éppen a márka, a hírnév, illetve a szubjektív meghallgatás eredménye számít inkább?
