Az emberi evolúció elképesztően összetett története során számtalan véletlen esemény játszott kulcsszerepet abban, hogy ma ilyen formában létezünk a Földön. Egyes tudósok szerint az értelmes élet kialakulása elképzelhető más bolygókon is, azonban a legtöbb esetben csupán egyszerűbb, mikrobiális létformák jelenhetnek meg. Az élet földi története is hosszú időn keresztül az egysejtűek uralma alatt állt, mígnem néhány nagy kozmikus és geológiai fordulat új irányba terelte a fejlődést.
Kiemelkedő szerepe volt például az aszteroida-becsapódásnak, amely 66 millió évvel ezelőtt alapjaiban változtatta meg az élővilágot, lehetőséget adva a korábban elnyomott emlősök felemelkedésére. Ezt a sorsfordító eseményt azonban csak még különlegesebbé teszi az a megfigyelés, hogy mennyi mindennek kellett ‘pont jól’ történnie ahhoz, hogy bekövetkezzen – akár félórás eltérés is más eredményt hozott volna.
A másik kulcsfontosságú ütközés a Föld lemezeinek mozgásához kapcsolódik: az indiai szubkontinens és Ázsia találkozása, amely a Himalája hegység kialakulását és a hosszú távú klímaváltozást, köztük a mai jégkorszakokat indította el. Ezek a változások erőteljes evolúciós nyomást helyeztek a földi életre, elsősorban Afrikában, ahol a nedves és száraz időszakok váltakozása komoly alkalmazkodási kényszert jelentett az ősök számára.
A kérdés az, hogy ezek a globális katasztrófák vajon mennyire véletlenszerűek, és mennyire szükségesek ahhoz, hogy értelmes, technológiai civilizáció alakulhasson ki. Felvetődik, hogy ha bármelyik esemény elmarad, máshogyan következik be, vagy máshol zajlik le, akkor teljesen más ökoszisztéma, esetleg értelmes élet sem jöhetett volna létre.
