Amerika déli részén két, régebben egymástól eltávolodott családtag találkozik, akik nevük kissé eltérő írásmódja ellenére közös gyökerekkel rendelkeznek. A történet középpontjában a Simril család áll, ahol a fehérek kettő, a feketék egy ‘l’-lel írják nevüket – ennek a különbségnek mélyebb, történelmi okai is vannak. Az egykori rabszolgatartó családból és az egykori rabszolgák leszármazottai között bontakozik ki a felfedezés.
A narráció során feltárul, hogy a család a 18. században telepedett le Dél-Karolinában, ahol a két irányba ágazó vérvonalak szinte sosem érintkeztek. Az identitás, a név változtatása és a rejtett kapcsolódási pontok kérdései mind előkerülnek, miközben a résztvevők visszaemlékeznek a családi legendákra és fájó történelmi eseményekre.
Központi szerepet kap Harriet Simril története is, aki tanúvallomása révén közelebb hozza a múlt szomorú részleteit: a rabszolgaság borzalmai, a Ku Klux Klan támadásai és a múlt generációkon átívelő traumái is szóba kerülnek. Miközben a családtagok – különböző bőrszínűek, de ugyanazon névvel – kutatják közös múltjukat, olyan kérdések merülnek fel, mint a megbékélés lehetősége, a történelmi felelősség és az emlékezés ereje.
Az első találkozás feszültséggel, de kíváncsisággal is teli; a résztvevők óvatosan közelednek egymáshoz, miközben vitatják az identitásukat meghatározó részleteket. Vajon sikerül-e a régi sérelmek felett hidat építeni, és megtalálni a családi összetartozást napjainkban?
