A múlt század elején a kender hatalmas ígéretként jelent meg, mint a pamut és más textil alapanyagok lehetséges versenytársa. Egy 1938-as cikk szerint hatalmas munkahelyeket és gazdasági előnyöket reméltek tőle, annak ellenére, hogy a technológiai és jogi akadályok korlátozták az elterjedését.
A kender jelentős történelmi múlttal bír: már az időszámításunk előtti nyolcadik évezredben is használták ruházati cikkekhez, miközben a pamut csak jóval később terjedt el világszerte. Ennek ellenére a pamut puhasága, könnyű kezelhetősége és az ipari forradalom gépesítése gyorsan háttérbe szorította a kenderféléket.
A technológiai fejlődés, például az úgynevezett decorticátor gép és a francia kutatók által kifejlesztett cottonizáció áttörést hoztak a kenderfeldolgozásban. Ez lehetővé tette a kender szálainak pamutszerűvé alakítását, ami hozzájárult a textilipari alkalmazás elterjedéséhez.
Mindeközben a törvényi szabályozás komoly akadályokat gördített a kenderipar elé, elsősorban az 1937-es Marijuana Tax Act következtében. Bár a kender és a marihuána botanikailag rokonok, jelentős különbség a THC-tartalomban rejlik, mégis a jogi környezet hosszú időre megbénította a kender gazdasági fellendülését.
Napjainkban, a szabályozási akadályok enyhülése és a technológiai fejlődés hatására újra előtérbe kerülhet a kender, de továbbra is jelentős társadalmi stigmatizáció övezi, ami akadályozza szélesebb körű elfogadását. Izgalmas kérdés, hogy milyen tényezők akadályozzák még mindig a kender forradalmi áttörését a textiliparban, és vajon a következő években sikerülhet-e áthidalni ezeket a problémákat.