Képzeld el, ha a hidegháború másként alakul, és a Szovjetunió hatalma kiterjed az egész világra. A videó azzal indít, hogy miként fejlődött ki az orosz technológiai szektor, amely sajátos pályára lépett, és hogyan próbálták leképezni a Szilícium-völgyi modellt Oroszországban olyan vállalatokkal, mint a Mail.ru Group.
Később a figyelem áttevődik Szibériára, az Akadémváros tudományos központjára, amely a szovjet tudományos elit bölcsője volt. Bemutatásra kerül, hogy a rendszerváltás után miként változott a tudományos élet, és hogyan jelentek meg új startupok a régióban, például a Tion cég sikerén keresztül.
Az izraeli technológiai színtér erejét az izraeli hadsereg, különösen a 8200-as egység innovációs és kapcsolati hálója adja. A katonai technológiából születnek olyan fejlesztések, mint az Iron Dome rakétavédelmi rendszer, amely jelentős hatással van a lakosság életére. Izrael startup-nemzetté vált, amely különleges lendületet ad a helyi fejlődésnek, ám a társadalmi megosztottságok, például az arab közösségek kihívásai is előtérbe kerülnek.
Japánban a technológiai fejlődés és a kulturális tradíciók egyedi kapcsolatát ismerhetjük meg. A robotika nemcsak mérnöki, hanem társadalmi és művészeti szinten is jelen van, a professzionális laboratóriumoktól kezdve az otthon barkácsolt robotokig. Megjelenik a kreativitás, az „otaku” szubkultúra, és az innovációs kihívások, amelyekkel Japánnak az idősödő társadalom és a konzervatív üzleti környezet miatt kell szembenéznie.
Végigkövethetjük, miként keresik ezek az országok saját útjukat az innováció, a szabályozás és a nemzeti identitás között, és milyen kérdéseket vet fel a technológia és társadalom viszonya a 21. században.
