Keely Hodgkinson mesél az elmúlt évéről, amelyet rengeteg kihívás és váltakozó érzelem jellemzett: fantasztikus sikerek és lesújtó sérülések váltották egymást. Felmerül a kérdés, hogyan tud egy sportoló egyszerre megélni csúcsokat és mélypontokat, és mit tanulhat ebből az útból.
Az interjú során szóba kerül, mennyire fontos az élsportban a mentális erőnlét, sőt, olykor ez döntőbb, mint a fizikai felkészültség. Keely őszintén beszél arról, milyen lelki hullámvölgyeken ment keresztül, főként az olimpiai sikert követő nyomás vagy éppen a sérülések miatt. Érdekes kérdéseket érint, például hogyan talál motivációt valaki, amikor éppen nem tud versenyezni, vagy társadalmi kritikák érik a közösségi médiában.
Az énekesnő barátaival, családjával és edzőivel való kapcsolatába is betekintést enged: hogyan támogatják őt ezek a közösségek, illetve mennyire fontos a környezet támogató szerepe egy sportolónak. A beszélgetés kitér a spiritualitás témájára is: Keely arról vall, hogyan talált belső békét és stabilitást a sorsszerűség elfogadásán keresztül.
Felmerülnek kérdések arról, miként viszonyul egy élsportoló a fájdalomhoz, hogyan lehet túllendülni az elkerülhetetlen kudarcokon, és hogyan lehet visszanyerni a fiatalos szabadság érzését a felnövés, felelősségvállalás közepette. Az is érdekes, mennyiben változott meg edzési felfogása, szemlélete az élet különböző területein.
