Egy személyes történeten keresztül betekintést nyerünk az 1980-as évek végének zenehallgatási szokásaiba és eszközeibe. A szerző első fizetéséből vásárolt JVC PCV77 sztereó rendszere meghatározó szerepet játszott zenei ízlésének alakulásában, főként annak köszönhetően, hogy kiváló rádióvevője révén távoli adókat, például a Piccadilly Radio Key 103-at is be tudta fogni.
A történet középpontjában a kazetták készítésének folyamata áll: a késő esti hiphop-műsorokat, például Stu Allen show-it, szorgalmasan rögzítette, majd később ezeket hallgatta a személyes kazettás lejátszóján munkába menet és hazafelé. Érdekes kérdésként merül fel, mennyiben határozhatja meg egy korszak technikai elérhetősége a zenei önazonosságot, vagy hogyan válhat egy-egy hétköznapi műsor visszatérő szokássá, sőt, szenvedéllyé.
Az elbeszélés kitér arra is, hogy az első nagyobb értékű tárgyak – legyen szó hifiről, vagy akár autóról – milyen érzelmi kötődést alakíthatnak ki. A műszaki részletek mellett felvetődnek olyan kérdések, mint például: számít-e, hogy milyen készüléken hallgatjuk a zenét, vagy vajon mit jelent visszaemlékezni a régi idők egyszerűbb, de mégis meghatározó pillanataira? A videó során számos, mára klasszikussá vált előadó és stílus is szóba kerül, valamint archív kazetták meghallgatása során újra felfedezhetők régi kedvencek.
