Kazahsztán olajipari felemelkedése bemutatja, hogyan vált egy posztszovjet ország a térség meghatározó gazdasági hatalmává, miközben közel 80%-ban az orosz területen áthaladó CPC-vezetékre támaszkodik az exportban. A gazdasági felemelkedés mellett azonban komoly kérdések merülnek fel az ország szuverenitásával, függőségeivel és a megtermelt jövedelmek igazságos elosztásával kapcsolatban.
A helyi lakosság gyakran szembesül a munkahelyhiánnyal és a beruházások hiányával, még azokban a régiókban is, ahol az olajkitermelés zajlik. Az ország magas inflációval és költségvetési gondokkal küzd, miközben az orosz-ukrán háború további bizonytalanságot hozott, mivel a legfontosabb olajvezeték infrastrukturális támadásoknak van kitéve, ezáltal az állam bevételei is veszélybe kerülnek.
Kazahsztán mindeközben új alternatív exportútvonalakat keres, például a BTC és a DRBA vezetékeket, illetve jelentős fejlesztéseket indít a logisztika, valamint az autóipar területén. Az állam célja, hogy diverzifikálja gazdaságát, kihasználva stratégiai földrajzi helyzetét Kína és Európa között, valamint a kritikus ásványkincsekben rejlő lehetőségeket is. Ám a Kaszpi-tenger visszahúzódása és a környezeti problémák új kihívásokat hoznak, amelyek csak regionális összefogással kezelhetők.
Bár nagy erőkkel dolgoznak a gazdasági diverzifikáción és regionális együttműködésen, megmarad a kérdés, hogy az olajfüggőség örökségét hogyan lehet kezelni, miként juthatnak igazságosabban a fejlesztési eredmények a lakosság különböző rétegeihez, és sikerül-e hosszú távon fenntarthatóbb fejlődési pályára állni.
