Az interjú során a vendég tudományos pályafutásának főbb kérdéseit járják körül, amelyek az élet önszerveződésétől kezdve az evolúció természetéig és a komplexitás kialakulásáig terjednek. Ezekhez a témákhoz szorosan kapcsolódik az is, hogy miként jöhetnek létre új lehetőségek, és hogyan kapcsolódik az ügynökség fogalma a világegyetem kreativitásához.
A beszélgetés középpontjába kerül egy új kvantumgravitációs elmélet vázlata, amely alapvetően kihívást intéz a fizika eddigi elméleteinek: felveti, hogy a nem-lokalitás lehet az univerzum alapvető tulajdonsága. Ennek következményeként olyan elméletek, amelyekben a lokalitás központi szerepet játszik, mint például az általános relativitáselmélet, a húrelmélet vagy épp a holografikus elv, nem lehetnek végsőek.
Érdekes filozófiai és matematikai kérdéseket vet fel az, hogy a kvantummechanikában a lehetőségek valóságosak-e, hogyan válnak az elméleti potenciálok tényleges eseményekké, és milyen szerepet játszik ebben a kvantummérés. Külön figyelemre méltó az a gondolat, hogy az univerzum vagy az élet maga is képes új, előre nem látható lehetőségeket teremteni, megkérdőjelezve ezzel a klasszikus „blokkuniverzum” elképzelést.
A beszélgetés matematikai részletekre is kiterjed: szó esik a von Neumann-entrópiáról, a közös információ fogalmáról, a Regge-kalkulusról és arról, miként lehet ezek segítségével a téridő sajátosságait modellezni. Emellett szóba kerülnek olyan kozmológiai problémák is, mint a Hubble-feszültség, a sötét energia, a sötét anyag vagy a fekete lyuk szingularitások kérdései.
