A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 87 perc

Kauffman és a világ kiszámíthatatlan kreativitása: Van-e mindenre kiterjedő elmélet?

Stuart Kauffman gondolkodásmódja radikálisan új kérdéseket vet fel a tudományban: valóban létezhet univerzális elmélet, vagy a világ kreatív és előre nem megjósolható? Az interjúban a biológiai evolúció, a komplex rendszerek és a tudomány határai kerülnek a középpontba.

Az interjú során Stuart Kauffman, a komplexitáselmélet egyik úttörője, radikális kérdéseket tesz fel a világ megérthetőségéről és a „minden elmélete” eszméjéről. Rávilágít arra, hogy a tudománytörténet nagy gondolkodói, mint Platón és Newton, úgy vélték, a világ teljes mértékben érthető és előrejelezhető törvényekkel leírható. Kauffman ezzel szemben azt állítja, hogy az élet, a biológiai evolúció és a komplex rendszerek fejlődése nem deduktív módon történik: folyamatosan új lehetőségek jönnek létre, amelyek előre nem megjósolhatók.

Érdekes példákon keresztül mutatja be, miként jelennek meg új funkciók a biológiában, például hogyan fejlődhetnek ki szervek vagy találmányok új, előzetesen nem tervezett feladatokra. Ezek az „exaptációk” lehetővé teszik, hogy egyes szervek vagy tárgyak új, nem várt használati módokat kapjanak, ezzel folyamatosan bővítve az élővilág és a technológia lehetőségeinek tárházát. Kauffman szerint ezek a lehetőségek nem sorolhatók fel előre, nem rendezhetők és nem lehet őket dedukcióval levezetni a korábbi állapotokból.

A beszélgetés másik erős szála az, hogy a biológiai és technológiai evolúcióban nem klasszikus keresést látunk egy adott, előre meghatározott lehetőségtérben, hanem inkább a „közvetlenül születő lehetőségek” feltérképezését, melyben mindig csak az aktuálisan meglévőből következnek új dolgok. Ez a gondolati irány kihívást intéz a formalizált, matematikai modellek mindent leíró ambíciói ellen. Szóba kerül az is, hogy a fizika, a matematikai formalizmus és a szimbolikus leírások nem ragadhatják meg a fizikai valóság teljességét, különösen, ha a használat, funkció vagy jelentés fogalmai is fontos szerepet kapnak.

Közvetetten filozófiai és természettudományos kérdések is felmerülnek: például, hogy valóban létezik-e „Minden elmélete”, vagy a bioszféra és az univerzum kreatív, folyamatosan új lehetőségeket teremtő kibontakozása örökre túllépi a végső formalizáció esélyét. Nyitott kérdésként hangzik el, vajon hogyan szerveződik önmagától az élet, honnan ered a komplexitás, mitől lehet a világ kreatív – és mi lehet mindennek a jelentősége az emberi gondolkodás, részvétel és bölcsesség fejlődésében.